CarbonSave for HVAC

 

Az épületgépészeti rendszerek tervezésekor majd létesítésekor, három fő szempontot kell szem előtt tartani;

  1. a rendszernek tudnia kell az épület hőtechnikai értékeiből adódó hűtési-fűtési energiát szolgáltatni a kívánt komfort kialakulásához,  
  2. és mindezt úgy kell kialakítani, hogy az az épület felhasználási minőségbeli osztályának megfelelően a szabályozás a kívánt szintű és üzembiztos ill. az  
  3. minél gazdaságosabb üzemeltetésű legyen.

Miért fontos ez a mindennapokban?

Épületeink /közintézmények -bevásárló közp. -irodaépületek/

általános energiafelhasználását mutatja az alábbi ábra.

 

 

 

  Látható hogy az energiafelhasználás közel felét a fűtési-hűtési energia teszi ki, mely áll fosszilis és villamos energiából.

  EU 20-20-20 vállalásának teljesítéséhez nagymértékben csökkenteni kell ezen rendszerek és berendezéseik energiafelhasználását az alábbi kategóriák szerinti   megfelelőséggel!

 

 

 

Hogyan juthatunk közelebb az EU-20-20-20 vállalásához?

a HVAC rendszerek racionalizálásával – újratervezésével!

 

A régi mondás;

„amirõl nincs információnk, azt nem tudjuk kézben tartani, menedzselni”

alkalmazható az épületgépészetben is, mivel így a rendszereink:

környezet tudatosabbá válnak a fenntartható jövő érdekében

energia megtakarítással így alacsonyabb üzemeltetési költséggel működnek

a belső komfort nő

Az épületgépészeti rendszer vizsgálatához ismerni kell az épületben folyó tevékenységet, a rendszer és a beépített rendszerelemek jellemzőit, mivel a tervezési fázisban egy felvett-fiktív értékekkel számolunk, ezek alapján határozzuk meg a teljesítményeket, de a valóság ettől sokszor eltérő értékeket produkál.

A kapott mérési adatokat valós alapként lehet felhasználni, egy energetikai felülvizsgálat során ill. rendszer és a rendszerelemek hatékonyságának meghatározásához, adott esetben a lehetséges energia-megtakarítási irányok kiválasztásához. A fentiek érdekében az EU célja hogy mérési adatok alapján egy egységes a „jó”, az „átlagos” és a „rossz” minősítésekhez tartozó fajlagos energiafogyasztás meghatározása, különböző elemekből álló épületgépészeti rendszerekre és különböző tevékenységekre.

Miről gyűjtünk információkat egy épület üzemeltetése közben:

villamos energia-bevitel

gáz felhasználás

használati víz felhasználás

 

A fenti általánosan mért értékeket kibontva hasznos információkhoz jutunk ha mérjük az épület részegységeinél /lakók –bérlők –speciális felhasználók/ a felhasznált:

hideg / meleg víz felhasználást

fűtési-hűtési hőmennyiséget

kialakult belső hőmérsékletet

belső légállapotot - CO2

megvilágítást

 

Ha minél költség-hatékonyabban akarjuk üzemeltetni a rendszereinket, akkor a teljesítmény igények változását minél pontosabban kell lekövetnünk. Így eljutunk a rendszereink helyiség szintű szabályozásához. Épületgépészeti rendszereink egyes részei képesek vagy képesek lennének erre /hőfok-igen, légállapot-ált.nem/ ha van intelligens épületfelügyelet és jelenlét érzékelő.

Az alábbi tényezőket szabályozhatjuk egy alap időprogrammal, felülírva a pillanatnyi:

egyedi fűtés-hűtésállandó fényerő

légállapot a tartózkodás függvényében mért értékekkel

Az hogy milyen minőségű hőfok-szabályozást alkalmazzunk - egyik szelepgyártó ajánlása szerint - a HVAC rendszereknél, a lenti ábra mutatja:

 

 

Energia megtakarítás a helyiségszabályozás és jelenlét érzékelő alkalmazásával:

 

 

A helyiségszabályozás a rendszer egyik vége, de meg kell vizsgálni a mért és kiértékelt értékek alapján a HVAC rendszerek elosztó hálózatát és a hő-termelőket is.

A legtisztább energia az amit el sem fogyasztunk, ezért is a változó térfogatáramú rendszerek kialakítása a követendő mind vizes mind levegős rendszereinknél.

fűtési-hűtési elosztóhálózat.

 

Beszabályozatlan rendszereknél a legkedvezőtlenebb fogyasztóhoz nem jut megfelelő térfogatáram addig amíg a többi helyen a hőmérséklet el nem érte a beállítási értéket. Az üzemindítás /reggeli, méretezett max./ tehát nehézkes, a vártnál több időt vesz igénybe és ez többlet energia felhasználást eredményez.

 

      Fűtésnél      

           +1C° növekedés     

           +5-6% energiatöbblet,

            hűtésnél       

          +1C° csökkenés     

          +10-12%energiatöbbletet eredményez, így a rendszerek pontos beszabályozása majd szabályozása               elengedhetetlen alapkövetelmény!

 

légtechnikai elosztóhálózat.

Beszabályozatlan rendszereknél a nem megfelelő légállapot /CO2 többlet, zajhatás, huzathatás, stb./ kellemetlen közérzettel jár ami jelentős hatással van a munkavégzés minőségére. Ezen rendszerek nagy üzemeltetési költségei az állandóan szállított nagy kezelt légmennyiségekből adódnak így itt is cél a változó térfagatáramú rendszerek kiépítése. Az elosztóhálózat beszabályozásával ill. az üzemeltetési paramétereiből a rendszer újratervezésével jelentős energia megtakarítások érhetők el kisebb átalakításokkal. Pl. éjszakai szabadhűtés kialakítása, szabad út biztosításával az AHU-n belül, vagy nem szennyezett levegő by-passolása a friss levegőhöz, stb.

 

 hőtetmelők.

A hőtermelők hatásfokát két tényező befolyásolja: megfelelően karbantartott készülék és rendszer, ill. átgondoltan kialakított elosztóhálózat. Az előbbi a készülék és a rendszer megfelelő gondos üzemeltetésével /légtelenítés-rendszermosatás-stb./ elérhető, míg a szabályozókörök kialakítása már a tervezőasztalnál eldől. Ha nem megfelelően kialakított szabályozóköröket illesztünk a hőtermelőkhöz akkor a hatásfokukat nagyban csökkentjük. pl. magas visszatérő hőmérséklettel rendelkező szabályozókör nem előnyös kondenzációs kazánnál ill. a hűtőgépnél.

 

Összegezve:

Az épületek energiafelhasználásának legnagyobb része az épületgépészeti rendszerek energiafelhasználásából származik.

A CarbonSave for HVAC lehetőségeivel az energia-felhasználás részletesebb és mélyebb vizsgálatával, jelentős üzemeltetési költségcsökkenés érhető el. Ez a már működő épületgépészeti rendszerek energia-felhasználását folyamatosan monitoringozva és kiértékelve, majd a rendszereket következetesen újratervezve így a helyes üzemeltetést elérve, összességében egy 20–30%-os energia-megtakarítást eredményezhet.

Prém László 2013